A haszidizmus hivei Magyarorszagon

A haszid közösség Magyarországon.

A 18. század közepén Kelet-Európában született meg a haszidizmus, a zsidóság egyik vallási és spirituális mozgalma. Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tov néven ismertek, a mozgalom alapítójaként az isteni közelséget és az Isten szeretetét emelte ki tanításaiban. A 19. és 20. században a magyarországi zsidó közösségekre is nagy hatást gyakorolt a haszidizmus.

Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén alakultak ki az első haszid közösségek. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.

A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A 20. század első felében a szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.

A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.

A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. A zsidó lakosság jelentős része, beleértve sok haszidot, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. Bár a holokauszt súlyosan érintette őket, néhány kisebb haszid közösség a háború után újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével megerősödtek. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.

A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A mai magyarországi zsidóságot még mindig formálják a haszidizmus tanításai és szellemisége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.